Mi lesz a borítóval az e-könyvek világában?

 

Hegyek a háttérben, kék lagúna a közelben, belógó pálmafák, nádtetős házikók a móló végén, a homokos parton elől egy szék, párnával, meg egy asztal, itallal. Cat Lavoie: Zoey and the moment of Zen című könyvének borítója. Fejős Éva, az Erawan Kiadó vezetője vallja be egy rövid Facebook-bejegyzésben, hogy annyira felkeltette a figyelmét, hogy „a borító alapján vette meg a regényt az Amazonon, és mivel tetszett, rögtön utána a szerző másik könyvét is, aztán pedig a magyar kiadói jogokat”

 

Leginkább azok osztják azt a nézetet, hogy „a borító az, ami eladja a könyvet”, akik ebből élnek. Elengedhetetlen látványelem, amely miatt késztetésünk támad a polcról lekapni és kézbe venni egy friss kiadványt. A jó borító – egyedi azonosítású útlevél az olvasó szívéhez. A határátlépéshez pedig sokszor már elég az oldalára állított könyv gerincének látványa is, a háttérszín és a betűforma párosával. Nem véletlen, hogy a borítótervezés szakmai hozzáértést, szépérzéket és nélkülözhetetlen tipográfiai ismereteket igénylő alkalmazott művészeti ággá növekedett 19. századi kezdetei óta. Valódi kreatív tett a tartalom ismeretében vizuális lökést adni egy szöveghez való eljutásnak – nagy kár, hogy mind kevesebb kiadó engedheti meg magának könyvművész foglalkoztatását, kényszerűen kiváltva őket egyre nagyobb tudású tervező szoftverekkel.


 

 

 

            De marad-e valami a borítóból az elektronikus könyvkiadás világában? A régi intés - "ne a borító alapján ítélj meg egy könyvet!" – itt új életre látszik kelni, hiszen egy digitális kiadványra már sokkal nagyobb mértékben igaz, hogy elsősorban a tartalom vonz hozzá minket, a vásárlási és olvasási szándék a feltételezett belbecs reményében születik meg.

           Hiába indult döcögősen az e-könyvkiadás, hiába nem látszik veszélyeztetni a hagyományos könyvek értékesítési volumenét, mégis egy folyamatosan gyarapodó és szélesedő piacról kell beszélnünk, ahol az e-tartalmakra szakadatlanul növekszik az igény. Az elektronikus könyv-olvasóval párosított e-bookok számtalan előnnyel rendelkeznek a hagyományos könyvhöz képest: az olvasó számára praktikus, instant, könnyen hordozható, sokkal több olvasási szituáció teremthető. A kiadó számára könnyebb a szerkesztése, korlátlan a módosíthatóság, élhetnek az interaktivitás nyújtotta lehetőségekkel, nem kell bajlódniuk a fizikai előállítás nyomdai, előkészítési meg terjesztési nyűgeivel sem.  

Éppen emiatt gondolják úgy néhányan, hogy mivel az e-könyvek esetében a tartalmon és az információ-központúságon van a hangsúly, a borító egyre kevésbé fontos kellék. Nagy számban tűnnek is fel az elektronikus könyvpiacon olyan kiadványok, ahol a borító szerepét átvevő címoldal egyszínű háttérre szerkesztett egyszínű betűkből áll.

Az elektronikus kiadványok világában eltűnnek hát a könyvborítók is?  Ideje volna a halotti beszédnek, vagy szólnak még szempontok, érvek a borítókba fagyott könyvművészet életének meghosszabbítása mellett?

Sokféle szempont vetődhet fel, sok oldalról lehet végiggondolni ezt a kérdést. Milyen szorosan és mennyire szükségszerűen kapcsolódik magához az olvasásélményhez a borító? Valódi az a többletérték, amit a tartalomhoz ad? Érdemes kinek-kinek saját magát tesztelni: lehet, hogy az e-könyvek olvasása közben nem akar egyfolytában a borítóra tekintgetni, ám annak hiánya vagy nem minőségi kivitelezése miatt érezte-e már azt, hogy megfosztották valamiféle teljességétől?

Kiadói oldalról nehéz eltekinteni attól, hogy az e-könyvnek is igényes borítója legyen, hiszen az online felületeken is kell egy ’arc”, ami azonnali vizuális kapcsolatot teremt az olvasóval, amin keresztül a szerző és a cím megragadja a kereső szemet – hogy aztán részletesebb információért már az egykori fülszöveg szerepét betöltő egységnyi terjedelmű leírásokhoz fordulhasson. A borító marketingeszköz-szerepe tehát töretlenül megőrződik, sőt, új lehetőségek is nyílnak, hiszen megjeleníthetővé válnak más e-kötetek ajánlásai, interaktívvá, változtathatóvá tehetőek a képek. Sorozatok esetében egyenesen új kreatív tér nyílhat, olyan tervezési megoldásokkal, amelyekből egyértelműen látszik a művek közötti kapcsolat.

 

 

Az ilyen és ehhez hasonló innovatív ötletek miatt is az e-borító készítésének folyamata ugyanakkora mértékben követeli meg a minőséget és hozzáértést, mint nyomtatott változata.

Szólnak-e azonban további ellenérvek az annyi formai hagyománnyal szakító e-könyves világban a borítók megtartása ellen?  Az e-könyvek tartalmára helyezett hangsúly mennyire fogja háttérbe szorítani az amúgyis hanyatlásnak indult borítókészítés és –tervezés színvonalát?

 

Vajon mit gondolnak erről a könyvkiadók, a grafikusok, az olvasók? Érdemes párbeszédbe kezdeni róla, vagy alakul, ahogy alakul a borítók sorsa? 

 

 Primaware -közösség

 

 

 

 

 

 

 

* A Primaware tankiadó, szerkesztősége a Szegedi Tudományegyetem kiadói szakirányának hallgatóiból és oktatóiból áll.