Könyvkiadók online értékesítési felületeinek elemzése

 

Bevezetés

 

Elemzésünk „A könyv és a kiadó gazdaságtana ” című kurzus keretében készült, elsődleges célunk a nagyobb, jelentősebb könyvkiadók weboldalainak elemzése, az online értékesítési felületek vizsgálata, elsősorban informatikai szempontból, értékelve továbbá az oldalak használhatóságát, illetve az egyes kiadók eladás politikáját is. Az elemzés célja, hogy a kapott információkat felhasználva olyan saját kiadói oldalt hozzunk létre, amely megfelel minden sikeresen értékesítő könyvkiadói weblappal szemben állított követelménynek.

 

A különböző könyvkiadók weblapjait három nagy szekcióba soroltuk be aszerint, hogy azok nyomtatott kiadványokat, nyomtatott és elektronikus kiadványokat, illetve csak digitális kiadványokat értékesítenek. A munka során a csoportok elemzését külön végeztük el, majd eredményeinket összevetettük, az összképet közösen alakítottuk ki, az elemzés után a javasolt kiadói honlap mintáját együtt határoztuk meg.

 

Az egyes kiadók online értékesítését a weblapok elemzésének középpontjába helyezésével igyekeztünk megvizsgálni. Ennek érdekében a honlapok szerkezeti analízisére többek közt a MINERVA-elveket használtuk, valamint segítségünkre volt Steve Krug Ne törd a fejem! és Jacob Nielsen Web-design és című könyve is.

 


A kiértékelés módszere

 

A szempontrendszer kialakítása és maga az értékelés is szubjektív, az általunk legfontosabbnak tartott elemeket tartalmazza, a teljesség igénye nélkül. Az értékelés során elsősorban azokat az oldalakat és megoldásokat pontoztuk pozitívan, amelyeket követendő példának tartottunk a készülő Primaware honlaphoz.

 

1-10-es skálán értékeltük a különböző weboldalakat annak megfelelően, hogy a vizsgált szempontnak „kevésbé felelt meg” (1-2), „általánosságban megfelelt” (3-5), „jól megfelelt” (6-8) vagy kiválóan megfelelt (9-10).

 

A webhelyek elemzése során szükséges volt tehát felállítanunk egy szempontsort, amely alapján értékeltük a különböző oldalakat.


 

 

 

Az analízis szempontjai

 

A vizsgálat szempontjai a következők voltak:

 

1.      Átláthatóság (vizuális hierarchia)

 

2.      Fejléc

 

3.      Funkcionalitás

 

4.      Kategorizáltság

 

5.      Keresőfelület

 

6.      Marketing

 

7.      Megfelelő szövegmennyiség

 

8.      Menüpont

 

9.      Színhatás

 

10.  Teszteredmény/felhasználói vélemény

 

A vizuális hierarchia nagyon fontos szegmense egy jól használható weboldalnak. Ahogy Jacob Nielsen Web-design könyvében is írja: „Az olvasás előtt elég rápillantanunk egy oldalra, és az elrendezés, az elemek egymásba ágyazottsága és a kiemelések fontos információkat adnak a tartalomról.[1]” Az elemzéskor ennél a szempontnál azt vettük figyelembe, hogy mennyire átláthatóak, rendezettek a tartalmak az egyes kiadói weblapokon.

 

            A következő aspektus a megjelenő oldalak fejléce volt. Egy jól megszerkesztett header alapvető kritérium minden honlap számára, hiszen a fejléc az, amit a felhasználó elsők közt pillant meg az oldalon. Vizsgálatunkkor szem előtt tartottuk, hogy tartalmaz-e a fejléc például a kiadóhoz illő logót, felesleges tartalmat (reklámot), vagy elérhető-e minden szükséges funkció, például az oldalra történő bejelentkezés. Tökéletes weboldalt ehhez a szegmenshez nem találtunk, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a legjobbra értékelt fejlécek egyfajta kombinációja hozná létre a megfelelő header-t a Primaware kiadó számára.

 

            Vizsgálatunkkor számításba vettük azt is, hogy napjainkban a felhasználók figyelme egyre inkább arra koncentrálódik, hogy a honlapok a tartalmakat használható módon jelenítsék meg, mintsem hogy csupán a dizájnnal próbálják lenyűgözni a látogatóikat[2]. Emiatt fontosnak tartottuk, hogy a linkek megfelelő módon funkcionáljanak, felesleges tartalmak, nem működő menüpontok ne legyenek az oldalon – ahol ilyet találtunk azt alacsonyabban pontoztuk.

 

            A kategorizáltságot, mint irányelvet speciálisan a kiadói kínálatok elemzéséhez hoztuk létre. Ennél a pontnál a különböző kiadói oldalakon megjelenő tartalmakat a rendezettségük alapján értékeltük. „Általánosságban megfelelt” vagy az alatti minősítést azok a weblapok kaptak, amelyeknél semmilyen rendezői elvet nem lehetett felfedezni, a tartalmakat össze-vissza töltötték fel. „Jól megfelelt” és „kiválóan megfelelt” minősítést az az oldal kapott, ahol a tartalmak megfelelően voltak elrendezve, ezek differenciáltságát az határozta meg, hogy indokolt volt-e a kategóriaszám az adott oldalon, vagy esetleg a szükségesnél több, illetve kevesebb osztályt tartalmazott.

 

            A keresőfelület véleményünk szerint az egyik legfontosabb része a kiadói weblapoknak, hiszen a látogató esetenként konkrét vásárlási szándékkal a fejében érkezik az adott website-ra és tudni szeretné, hogy az adott kiadvány megvehető-e az oldalon. A legtöbb esetben ez kulcsszavas keresőt jelentett, az egyik honlapnál speciálisabb keresési lehetőség is elérhető, saját oldalunk számára ezt követendő példának tartom, természetesen 10 pontra értékeltük. Voltak olyan oldalak is, amelyek nem tartalmaztak egyáltalán semmilyen keresőt, ezek természetesen 0 pontot kaptak az értékelésnél.

 

            A következő pont (marketing) vizsgálatakor tulajdonképpen az egyes kiadók eladási stratégiáját igyekeztünk kiértékelni. Konkrétabban azt néztük meg, hogy például a kiadványok ára jól láthatóan fel van-e tüntetve, esetleg van-e valamilyen speciális metódus, ami kiemeli a vásárlási lehetőséget (mint például a JATEPress-nél egy Javascriptes megoldás) és ezzel segíti a felhasználót, vagy, mint néhány értékesítő esetében, csak „több klikkelés árán” jutunk el a dokumentum megvételéhez vagy letöltéséhez.

 

            Analízisünk során szem előtt tartottuk továbbá azt is, hogy az egyes weboldalakon miként oldották meg a „vizuális zaj” kiszűrésének problémáját. Steve Kurt szavaival élve: „Nem szabad a felhasználót felesleges „vizuális üvöltözéssel” megtámadni, hiszen például a sok felkiáltójel, nagybetűk vagy aláhúzott szöveg használata éppúgy zavarja a felhasználót, mint egy piacon az egymást túlkiabáló kofák.[3]” Ezért azoknak a kiadói oldalaknak a példáját javasoljuk követni a Primaware honlapjának szerkesztésekor, amelyek arra az irányelvre törekedtek, hogy értékesítő felületük minél kevesebb felesleges szöveget tartalmazzon.

 

 

A menüpontok értékelésénél a rendezettség, a menüpontok megfelelő száma és a menüsor elhelyezése volt a mérvadó szempont. Volt olyan oldal, ahol a menüsor és a fejléc teljesen összemosódott, ugyanakkor akadt olyan megoldás is, ahol jól láthatóan szeparálódott a kettő, mi ez utóbbit tartottuk kívánatosnak leendő oldalunk szempontjából. Akadt olyan weblap is, amelynek menürendszerét teljesen elavultnak, éppen hogy használhatónak találtuk, természetesen volt olyan is (JATEPress Kiadó) amely tökéletesen megfelelt az elvárásainknak.

 

A színhatást, mint szubjektív véleményt azért tekintettük fontosnak, mert úgy gondoltuk, hogy a harmonikus színvilág, a megfelelően kiemelt tartalmi elemek fontos részei a webdesign-nak. Negatívan pontoztunk minden olyan kiadói oldalt, ahol a színek diszharmóniában álltak egymással, és általánosságban is rossz benyomást keltettek.

 

Az utolsó szempont, a teszteredmény/felhasználói vélemény pontszámai egy, a jövőben elkészülő, úgynevezett használhatósági tesztelés elvégzése és kiértékelése után kerülnek be az elemzésünkbe. Úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne néhány tesztalany segítségét kérve a kiadói weblapok online értékesítési felületeit nem csak az általunk végzett analitikus módon vizsgálni, hanem empirikus módszerrel is felmérni a felhasználói igényeket/véleményeket, így leendő kiadói honlapunk még inkább meg tud felelni a vele szemben támasztott kritériumoknak.

 

1.

 

Az első szekcióban azokat a weblapokat értékeltem ki, amelyek főként könyvek, nyomtatott kiadványok értékesítésére szakosodtak. Vizsgálatom tárgya a JATEPress Kiadó, a Typotex kiadó és a Kossuth Kiadó online értékesítési felülete volt. Az analitikus kiértékelés után az alábbi rangsor alakult ki:

 

Ahogy az adattáblából is kiderül, az első vizsgált aspektusnak a JATEPress Kiadó weblapja kiválóan megfelel. Szépen rendezett, könnyen áttekinthető oldalról beszélünk, minden tartalmi elem a megfelelő helyen található, nincs zavaró lefedettség vagy összecsúszás. A Kossuth Kiadó weblapján szintén rendben jelenik meg a vizuális hierarchizáltság, akadnak azonban olyan elemek is (például a kapcsolattartás a kiadóval), amelyek nem a megfelelő helyen vannak. A Typotex Kiadó website-ját viszont a teljes vizuális anarchia jellemzi, egyes oldalelemek szétcsúszva, össze-vissza felpakolva jelennek meg. Az oldalak fejlécénél, mint azt már említettem, nincs tökéletes megoldás ebben a szekcióban. A Kossuth Kiadó oldalának header-je nem rossz, de hiányol néhány fontos tartalmi elemet, a Typotexé már egy fokkal jobb, ugyanakkor egybemosódik a menüsorral és vizuális megjelenítése is szegényes, a JATEPressé tűnik a legjobbnak, ugyanakkor azért nem kapott „kiváló” minősítést, mivel a bejelentkezési funkciót nem a fejlécben találjuk, ellentétben a Typotex header-jével, amit követendő megoldásnak tartok.

 

A releváns hivatkozások, működő menüsori elemek kategóriában szintén a JATEPress vitte a prímet a három weblap közül, nem tartalmaz semmi felesleges kattintani valót. A másik két oldalnál felfedezhetünk kisebb-nagyobb kivetnivalókat, például a Typotex oldalán a menüsorban találunk egy pontot, amit szó szerint egy „.” jelöl, és semmilyen funkciója nincs, valószínűleg szöveghatárolónak szánták a menüpontok közé.

 

A vizsgált szekcióban a kategorizáltság szemrevétele során a Typotex oldala szinte alig értékelhető, a tartalmak feltöltésekor szinte semmilyen csoportosítási elvet nem vettek figyelembe, mindössze reklámfogás céljából az „Újdonságok” és „Sikerkönyvek” kategóriát hozták létre. A Kossuth Kiadó oldalánál ebből a szempontból sokkal üdvösebb megoldást alkalmaztak, ugyanakkor úgy vélem, hogy bár a nagysága miatt indokolt, hogy több kategóriával rendelkezzen, szubjektív véleményem szerint túl sok címkét tartalmaz. A JATEPress esetén úgy gondolom, hogy a kategóriák száma a kiadó méretéhez és funkciójához mérve éppen elegendő.

 

A keresőfelületnél az volt a tapasztalatom, hogy az elemzett szekcióban a legjobb megoldást a Kossuth Kiadó weblapja adja, itt specifikusan be lehet állítani a mezőket, amikben keresni szeretnénk, a Typotex és JATEPress egyszerű kulcsszavas keresőfelületet tartalmaz, ami teljesen rendben is van, a kiadványaik száma nem teszi indokolttá a specifikus keresési módokat. Javasolnám, hogy később a Primaware kiadó keresőfelülete tartalmazzon ilyen beállítást, kiegészítve a keresés a „Kategóriában” mezővel.

 

Marketinges szempontból a három kiadói honlap közül egyértelműen a JATEPress kezdőlapján használt, Joomla Virtuemart webshop technológián alapuló alkalmazás bizonyul a legjobb megoldásnak a felhasználók számára. A másik két honlapon a könyvek ára statikus formában jelenik meg, a Kossuth Kiadó weboldala esetében külön rá is kell kattintani az adott kiadványra, hogy az ára megjelenjen és kosárba lehessen tenni. A Typotex oldalán a megoldás jobb, emellett kosárba rakás előtt lehetőség adódik például „belenézni” egyes könyvekbe (PDF-formátumban), ami szintén fontos felhasználói szempontból, mindenképpen javaslom, hogy ez a funkció kerüljön be a Primaware leendő oldalába is.

 

A „vizuális zaj” problémájának megoldását illetően minimális differencia figyelhető meg az általam megnézett kiadói honlapok között, mind a három oldalon igyekeztek a felesleges karaktermennyiséget elkerülni, nem alkalmaztak zavaró kiemelést vagy szövegmegjelölést. A JATEPress letisztult szövegképe miatt kapott kiváló minősítést, honlapunk is ezt a sablont fogja követni, a Kossuth Kiadó és Typotext Kiadó árnyalatnyi különbséggel marad el mögötte.

 

A szekcióban szereplő oldalak menürendszerének elemzése során (megjelenés, a menüpontok száma, funkcionalitás) azt tapasztaltam, hogy a Typotex weboldalának készítői egyszerű, ugyanakkor napjainkban már elavult menüpontokat használnak, és, mint említettem, a szöveghatárolási technika sem megfelelő. A Kossuth Kiadó weboldalán a menürendszer sokkal letisztultabb a felhasznált sablonnak köszönhetően, címkézett, a szükségesnél nem tartalmaz több elemet. A JATEPress Kiadó menüsora teljesen megfelel a kritériumoknak, éppen elegendő menüpontot tartalmaz, a megfelelő helyen jelennek meg az információk.

 

A „Színhatás” szubjektív szempontként szerepel az analízisemben, ugyanakkor úgy gondolom, hogy más felhasználó számára is fontos, hogy összességében milyen érzést, benyomást kelt benne az oldal pusztán a vizuális percepció alapján. A Kossuth Kiadó színhatása nem igazán nyerte el a tetszésem, úgy gondolom. hogy a kevés és javarészt hideg színek használata kevésbé vonzóvá teszi az oldalt. A Typotex esetén az tetszett, hogy, bár szintén nem használ túl sok színt, az mégis harmonikusan jelenik meg. A JATEPress színösszeállítása kiváló minősítést kapott, a Primaware Kiadó készülő oldalát hasonló szín-összeállítású sablonnal javaslom elkészíteni.

 

2. A második szekció olyan weblapokat tartalmaz, melyek profiljába a nyomtatott, és elektronikus könyvek is beletartoznak. Ezek az Akadémiai kiadó, a Balassi kiadó és a Könyvmolyképző voltak.

 

Az Akadémiai kiadó weblapjának vizuális hierarchiája már-már tökéletes. Jól átlátható, és ízlésesen összerakott. A Könyvmolyképzőé is elegáns, valamit egyedi. A Balassié azonban roppant gyenge. A három részre tagolt weblapon a szöveg nem sorkizárt és néhol a betűstílusok sem egyeznek. Az egyes helyeken kialakított ún. „boxok” arra jók, hogy a felhasználó éppenséggel ne tévedjen el teljes mértékben, de nélküle kaotikus lenne.

 

            A fejléc tekintetében az Akadémiai kiadó, és a Könyvmolyképző szintén jól szerepelt. Külön kiemelném az Akadémiai kiadó „füles mappa” típusú főmenü-rendszerét, mely igényes színekkel különülnek el. A Balassi kiadó fejléce nem más, mint egy beszúrt kép. Ezzel alapból nem is lenne probléma, azonban rengeteg szöveget helyeztek el benne. Ezt egyszerűen beletehették volna egy menüpontba „Elérhetőség” vagy „Rólunk” néven. Az egyetlen pozitív dolog, amit erről a header-ről el lehet mondani, hogy kattintással a főoldalra vezeti a felhasználót.

 

            A funkcionalitás vizsgálatakor különösebb hibát egyik weblapon sem találtam. Az esetlegesen alacsony pontok csupán apróságokból adódnak, úgy, mint esetlegesen sok szöveg vagy elhelyezkedési félreérthetőség.

 

Az Akadémiai kiadónak mind az egyszerű, mind az összetett keresője igényes, áttekinthető és jól használható. A Könyvmolyképző keresője is jó, azonban itt az összetett keresőt hiányolom. A Balassi kiadó felületén semmiféle keresőt nem találtam.

 

            Kategóriák tekintetében az Akadémiai kiadójelesre vizsgázott. A másik két kiadó weblapján azonban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Külön kiemelném a Könyvmolyképző kínálatának kategorizáltságát. Olyan ötletes kifejezések szerepelnek itt, mint „Arany pöttyös könyvek”, „Narancs pöttyös könyvek”, vagy „Kaméleon könyvek”. Azonban az egyszeri felhasználó nem biztos, hogy tudja, ezek a kategóriák mire utalnak. Ezért javasolom a Primaware honlapjára az egyértelmű elnevezéseket, és ennek hiánya miatt kapott a Könyvmolyképző csupán 5 pontot.

 

 

 

3.  Nem hagyományos, főként elektronikus és egyéb kiadványokat értékesítő kiadó weboldalak

 

Az harmadik szekcióban azok a weblapok szerepelnek, amelyek főként elektronikus könyvekkel foglalkoznak, vagy egyedi nyomtatott kiadványok értékesítésére szakosodtak. A lényeg, hogy nem tartoznak bele a hagyományos értelemben vett könyvkiadók kategóriájába. Ebbe a szekcióba szintén három kiadót vizsgáltunk, mégpedig a Digibook, a Publio kiadó és a Blog kiadó. Az analitikus kiértékelés után az alábbi rangsor alakult ki:

 

Az átláthatóság területén nem volt egy kiadó sem ebben a csoportban, mely kimagaslott volna a többi közül. Bár apróbb hibák fordultak elő csupán, ezek miatt mégsem kaphatták meg a maximális pontot. A Digibook oldalán túl sok az „új könyv ajánlat és az ajánlat”, amely miatt túlzsúfolt az oldal legfrekventáltabb része, a közepe. A Publio kiadónál pedig túl sok görgetés szükséges néhány fontosabb információ eléréséhez, s zavaró, hogy középtájon olyan érzése van az idézett pozitív kritikák miatt, mintha a szponzorokat jelenítené meg s elértük az oldal végét. A Blog kiadó részéről pedig a jobb oldali világos kékkel írott rész a problémás. Nem egyforma nagyok a betűk, s a behúzások mérete sem egyenletes, ezzel odavonja a figyelmet, az oldal valódi tartalma helyett.

 

Az oldalak fejlécénél, sincs tökéletes megoldás ebben a csoportban. A Digibook oldalának header része szerepelt véleményem szerint a legrosszabban. Bár ez sem mondható kifejezetten rossznak. A Publio kiadóé szép és letisztult, kellemes hatású. Ötletes logóval. A Blog kiadó fejléce egyszerű, s jól elkülönül az oldal egyéb részeitől

 

A releváns hivatkozások, működő menüsori elemek kategóriában mindegyik oldal magas pontszámot kapott. De a Blog kiadó kapott csupán egy kissé alacsonyabb értéket, mert talán a másik kettőnél egy hajszállal kevésbé hatékony a működése.

 

A kategorizáltság körében a dolgom nem volt egyszerű. Hiszen nem hagyományos kiadványokról van szó ebben az esetben. Az viszonylag alacsony pontszámokat az okozza, hogy nem vagy elég rosszul választják szét a szekció tagjai a könyveket. A Digibook például az e-könyveken belül túl széles kategóriákat jelöl meg s megnehezíti a navigálást.

 

A kereső felületnél az volt a tapasztalatom, hogy az elemzett szekcióban legjobb megoldást a Kossuth Kiadó weblapja adja, itt specifikusan be lehet állítani a mezőket, amiben keresni szeretnénk, a Typotex és JATEPress egyszerű kulcsszavas keresőfelületet tartalmaz, ami teljesen rendben is van, a kiadványaik száma nem teszik indokolttá a specifikus keresési módokat. Javasolnám, hogy később a Primaware kiadó keresőfelülete tartalmazzon ilyen beállítást, kiegészítve a keresés a „Kategóriában” mezővel.

 

A három oldal közül egy nem rendelkezett kereső felülettel. Ez a Blog kiadó volt. A másik kettő keresője megfelelően működött.

 

A szekcióban szereplő oldalak menürendszerének elemzése során (megjelenés, a menüpontok száma, funkcionalitás) azt tapasztaltam, hogy a Typotex weboldalának készítői egyszerű, ugyanakkor napjainkban már elavult menüpontokat használnak, és mint említettem, a szöveghatárolási technika sem megfelelő. A Kossuth Kiadó weboldalán a menürendszer sokkal letisztultabb a felhasznált sablonnak köszönhetően, címkézett, a szükségesnél nem tartalmaz több elemet. A JATEPress Kiadó menüsora teljesen megfelel a kritériumoknak, éppen elegendő menüpontot tartalmaz, a megfelelő helyen jelennek meg az információk.

 

A Szöveg mennyiség a Blog kiadónál épp megfelelő, a Publio kiadónál kicsit kevesebb, a Digibooknál pedig túl sok.

 

A szekcióban szereplő oldalak menürendszerének elemzése során (megjelenés, a menüpontok száma, funkcionalitás) azt tapasztaltam, hogy e három oldal olyan mértékben eltérő, hogy nehéz is őket összehasonlítani. Mindazonáltal a véleményem az, hogy a legjobb megoldás díját a Digibook érdemli meg. A bár a horizontális menük tekintetében a Digibook és a Publio kiadó hasonló megoldást alkalmazott, a megjelenítés minősége végett a Publio kiadó tetszetősebb.

 

Színhatásában a legjobb, a Publio kiadó. A sorban szorosan követi a Blog kiadó és egy kissé lemaradva a Digibook. Mivel túl sok színt használ, melyek kevéssé harmonizálnak egymással.

 

Összegzés:

 

A honlapok elemzés tanulsága, hogy a jelentősebb hazai kiadók online értékesítési felülete változatos képet mutat, találkozunk jó és rossz megoldásokkal egyaránt. Némelyik kiadó honlap pl. a Tipotex vagy a Ballassi kiadó esetén érthetetlen, hogy miért nem fordítanak kellő figyelmet a weblapok karbantartására és minőségi szolgáltatás nyújtására, annak ellenére, hogy az anyagi és humán erőforrások valószínűleg rendelkezésre állnak. Úgy gondoljuk, hogy napjainkban elfogadhatatlan, hogy rosszul felépített, silány kivitelezésű, átláthatatlan, alig kezelhető weblapok fogadják a könyvek iránt érdeklődőket. Természetesen van számos pozitív példa is, mint Kossuth kiadó, az Akadémiai Kiadó illetve az általunk favorizált JATEPress kiadó, amelyeknél rendezett struktúrában, igényes kivitelezésben, minőségi tartalmat szolgáltatnak a kiadói weblapok.  Világosan látszik, hogy kellő odafigyeléssel és némi informatikai szaktudással olyan kiadói weblapok hozhatók létre, amelyek megfelelnek minden sikeresen értékesítő weblappal szemben állított követelménynek. A honlapok elemzése és kiértékelése továbbá nagyban hozzájárul- az összegyűjtött tapasztalatok alapján- egy minden pozitív megoldást magába applikáló sikeres tankiadói honlap- a Primaware- létrehozásához.

 

Primaware-közösség*

 



* A Primaware tankiadó, szerkesztősége a Szegedi Tudományegyetem kiadói szakirányának hallgatóiból és oktatóiból áll.